A farsanggal kapcsolatos szokások sajnos 20. század elején Felsősófalván kihalltak, viszont az alsósófalvi és a parajdi farsangtemetés még a mai napig is él.

Parajdon a századunk elején a piacon zajlott a farsangtemetés. Ilyenkor, hamvazószerdán a falu idősebb korosztálya a piac közepén sirgödröt ásott, ládába fektettek egy pénzén fogadott cigányt, és a gödörbe eresztették.Körül állták a sirgödröt, és siratták a hallottat.Mikor elég nagy számú nézősereg összegyűlt, főleg olyan személyek, akik nem ismerték a játékot, megadott jelre a halott felugrott és hamuval teli tarisznyával meghamvazta a sir körül álló kiváncsiskodókat.

Később, a 20-as évek derekán a legények szervezték a farsangtemetést. A húshagyókeddi bál után egyik társukat saroglyára vagy ládába fektették, és mint a halottat a temetésen, végighordoztak a faluban. A legények kiabáltak, jajgattak, sirtak:

"Jaj, miből fogytunk ki!

Jaj, mi tőt el!

Jaj, etőt a farsang!"

Néhányan maszkuráknak öltöztek: rongyos ruhát vettek magukra, arcukat bekormozták, kezükben hamubotot vittek s azzal kergették, ijesztették a járókellőket.